Hello,
Nem tudom, te milyennek képzeld a lelki fejlődést.
Nekem van egy jól bevált főcsapásom, a Gyémánt Út Buddhizmus. Régi énem elmondaná, hogy mi a szar abban, ha egy közös utat követsz, de a mai énem már látott elég önálló útkeresőt elvérezni. Nem is tudok könnyek nélkül gondolni erre.
Egyszerűen, ha elég "magasra jutsz", és nincs mögötte a buddhizmus "csöpögős boddhicsittája" hogy ezt "minden lény javára kívánod elérni, az összes lehetséges, és az összes nemlétező módon" akkor eltévedsz.
Nekem jó látni azt, hogy akik előttem jöttek ezek az úton, célt értek.
Ettől még nem voltak egyformák, én sem leszek az.
Bízom az útban, bízom a tanitásokban, és bízom a jókívánságokban.
Ettől még nem mindig sétagalopp, de állok elébe.
Ha van kedved, tarts velem.
